2010. július 30., péntek

William S. Burroughs

Affelől, hogy aztán William S. Burroughs-zal narkózzak. Na mer’ te mit csinálnál a jó öreg Billbával? Könyvet írnál, mert hülye vagy? Az úgy nem zsáner, narkózni nem a tipikus lepattintható szükség. ’Ehát narkóztunk. Körülöttünk harciasan ejakuláló maláj törpék lengtek a rinocérosz-tapétás játékterem bőrplafonjáról csüngő liánokon; kék füstöt eregető, ballonkabátos tenyészhímek himbálták ernyedt hímtagjukat a Bring me some lófasz dallamára, miközben kagylóhús-árnyalatú ampullákat passzoltak el fű alatt arra járó szaudi vagányoknak; Auguste Rodin áttetsző művégtagjaival kereskedő, beesett szegycsontú, alsó-kínai kofák suhantak el emberhúsból rakott rollereiken a cápák uszonyaival ékesített üvegparketta alatt, bálványimádó ringyók szurdokában, miközben mi halántékunkba döfött injekciókkal utaztunk a Megtértek Borostyánligetébe, és szivárvány-szín szirupos tavon hajókáztunk egy hatalmas hangyafejű matrózzal mandzsettát cserélve. Kint visszaesősre állt az idő, mákonyos szögfejek szürke morfin-pocsonyában nyugtatva kobakjukat, zöld hányásuk glóriáját a bokájukra tolva meredeztek a maláriás hold poshatag fénypászmái felé. Éreztem, ahogy húsom mályvaszín kenőccsé puhul, csontjaim évezredes piskótái megroggyannak. Ez a cucc kitart egy darabig, mondtam Buróz fura kocsonyájának, amivé addigra lett, vááááááááááááááááááááá, mondtam erre alig hallhatóan, mi vagy mi ez mi, na én ezt nem, hogy Kuala Lumpur-i elefántkóros sztriptíztáncosok benzolgyűrűjében vonagló falloszdiktátorok, tripperes gorilla hatvankilence transzvesztita ebihallal, plusz segglyukból kilövellő vazelines pingponglabda meg hátbatámadó műpinák falanxa, és még homokos búvár- és bukméker-ánuszrózsák hidegzuhanya meg gigászi ondóvezetéken csimpaszkodó pederaszták szarból gyúrt nyakkendői, ilyen niincs, nem is lehet, se volt, se van, se itt, se máskor, elmegyek (de nem úgy, te köcsög). S azzal kitéptem a halántékomból a tűt (utóbb súgták, hogy ártatlan diperte volt csupán), s ott hagytam az önszutykában váladékozva hullámzó amerikai írót, aki fluoreszkáló zsírt égető, egészségtelen búcsút intett felém. Azóta sem drogoztam, és normális helyekre járok.

Nyilván kérditek, honnan ismerem. Ötödikes farsangon ő jégkrémnek öltözött, én meg padlizsánnak.

1 megjegyzés:

  1. Tisztelt Blogíró!

    Elnézést kérünk a zavarásért,főleg azért hogy spamelünk a blogodban csak ezzel a kis levéllel szeretnénk felhívni a figyelmünket magunkra. Igyekszünk úgy körlevelezni, hogy mindenhova egyszer írjunk, ha másodszor is előfordult szíves elnézésedet kérjük és nyugodtan szólj ránk!

    A blogunk szeretné kultbloggá kinőni magát, ami tudjuk kemény munka, de 8 igencsak aktív szerkesztő van rajta az ügyön, a blog napi szinten frissül!

    Különböző stílusban, különböző témákról írnak, így mindenki megtalálja a helyét és önmagát, színessé válik a cikk kavalkád, hiszen nem mind vagyunk egy véleményen (ezért sok vita cikk is születik).

    Ha megnyertük a tetszésedet gyere bátran, légy folyamatos olvasó és terjessz minket!

    Témék dióhéjban: Zene, film, könyv , ajánlók, művészek, költők írók, orvosi cikkek, mutációk, betegségek, életmód-tanácsadás, kutatások, horror és még ezoterika,okkultizmus, filozófia, érdekességek és Istenkeresés is megállja a helyét (normális keretek közt). Ezek mellett a készítők vicces képregényekkel is szolgálnak.

    Szeretnénk alternatív fiatalok körében elterjedni és jóra és hasznosra tanítani őket. Nem támogatjuk az öngyilkosságot és semmilyen önpusztító cselekményt. Nem buzdítunk senkit sátánizmusra (bár volt róla szó, de csak ismeretterjesztő cikként) ,a témák az írók saját kedvenceiből és érdeklődési köréből áll csupán amit próbálnak minél kevésbé negatívabb kontextusban előadni.

    Gyere és less meg miket, ha zavartunk pedig még egyszer elnézést, nem fordul elő többet! Üdvözlettel a:

    M.A csapata

    VálaszTörlés